A digitális állampolgárság veszélyei
Digitális Állampolgárság: Innováció vagy Jogaink Korlátozása?
Januártól Magyarországon is bevezetésre kerülhet a digitális állampolgárság (DÁP), amely alapvetően átalakíthatja az állam és az állampolgárok kapcsolatát. Bár a digitalizáció számos előnnyel
járhat, a DÁP bevezetése jelentős aggályokat vet fel emberi jogi, adatvédelmi és társadalmi szempontból.
Adatvédelem és megfigyelés
A digitális állampolgárság lényege, hogy az állam minden állampolgárról egy központosított, digitális profilt hoz létre. Ez a profil tartalmazhat személyes adatokat, pénzügyi információkat, egészségügyi előzményeket és akár szociális kapcsolatokra vonatkozó információkat is. A központosított adatkezelés óriási adatvédelmi kockázatot jelent, hiszen egy ilyen rendszer könnyen célpontjává válhat adatlopási kísérleteknek vagy politikai visszaéléseknek.
Korlátozott szabadságjogok
A digitális állampolgárság bevezetése az állam számára új lehetőségeket teremt a polgárok megfigyelésére és ellenőrzésére. A személyes szabadság, az anonim véleménynyilvánítás és a privát élet sérülhet, ha a kormány hozzáférhet minden digitális adatunkhoz.
Társadalmi megosztottság
A DÁP bevezetése társadalmi egyenlőtlenségeket is növelhet, hiszen a digitális rendszer használatához megfelelő technológiai eszközök és ismeretek szükségesek. Az idősebb generációk, a vidéki lakosság és a technológiailag hátrányos helyzetű csoportok könnyen kiszorulhatnak a rendszerből.
Hogyan védekezhetünk?
Egy erős civil összefogás képes lehet megakadályozni, hogy a DÁP túlzott hatalomkoncentrációhoz és jogaink csorbításához vezessen. Ezért elindítjuk a Stop DÁP! kampányt, amely felhívja a figyelmet a digitális állampolgárság árnyoldalaira, és aktív cselekvésre buzdít minden magyar állampolgárt.
